@Hírlevél

Egészséges Erotika - Poligámia vagy monogámia – avagy miként élhetünk boldog életet?

A nők inkább azt gondolják, hogy az emberek természetes módon monogámok. A férfiak nem így gondolják. 

 

 

De mit is jelent  monogámia és a poligámia fogalma, illetve kinek van igaza?

 

Poligámia: Együttélési forma, amikor az egyik félnek több más nemű társa van. Többnejű vagy többférjű házassági forma, amikor egy férjnek több felesége van, illetve egy asszonynak több férje van.

 

Monogámia: Együttélési forma, amikor egy embernek csak egy más nemű társa lehet a párkapcsolatban vagy házasságban. Egy férfi és egy nő életközösségén alapuló párkapcsolat. Az európai keresztény hagyományú szokás csak monogámiát enged meg. Magyarországon csak monogámia lehet egy törvényes párkapcsolat.

 

Most hogy ismerjük a fogalmakat, nézzük meg kinek van igaza:

 

 

Az ember monogám vagy poligám?

 

Kutatások sora vizsgálja, hogy az emberek mit gondolnak a monogámia és poligámia kérdéséről.

 

Az eredmények országonként, kultúránként és vallási hovatartozás tekintetében erősen eltérnek egymástól. Megvizsgálva egy európai felmérést, amit a YouGov végzett el és publikált azt találjuk, hogy a britek rugalmasak a poligámiát tekintve, azaz, hogy egy időben, párkapcsolatban egyszerre több emberrel is szexuális kapcsolatot tartsanak fenn a párok. A britt férfiak 36-36%-a gondolja úgy hogy az ember poligám, a nőknek viszont 32-46%-a gondolja ennek fordítottját. Összességében az emberek 41%-a gondolja úgy, hogy monogámok vagyunk, 39%, hogy poligámok. Az eltérés nem nagy, így tovább kutattunk.

 

Körbenézve a Világban azt látjuk, hogy a kultúrák és vallások többsége a monogám kapcsolatokat fogadja el, de ha belenézünk ezen kultúrákban élők kapcsolataiba, akkor láthatjuk azt is, hogy valami nem stimmel: túl sok a válás, túl sok a megcsalás.

 

Elnézve a statisztikákat számomra egyértelművé vált, hogy a hovatartozás kérdése nem annyira genetikai/antropológiai, hanem inkább kultúrális/gazdasági, ami azt jelenti, hogy a keret, amiben élünk nem feltétlenül egyezik meg a belső igényeinkkel, vágyainkkal, nem adnak valódi választási lehetőséget az embereknek arra, hogy szabadon dönthessenek afelől, hogyan is akarnak élni.

 

Tény, hogy az emberek többsége nem érzi jól magát a ráerőltetett sémában.

Napjainkban a kapcsolatok 56-75%-a válással végződik a Világban. Az EU 28 tagállamban végzett felmérése alapján megállapította, hogy egyre kevesebb a házasság és egyre több a válás. A számok elgondolkodtatóak: 2,1 millió házasságra 943.000 válás esik.

Látva a növekvő válási statisztikai adatokat, egyértelmű, hogy a “szimpla” monogámia helyett, azaz az életen át tartó (holtomiglan-holtodiglan) kapcsolattal szemben a “sorozatos” monogámia van terjedőben, vagyis, hogy életünk során jellemzően nem csak egy társsal éljük le életünket, hanem a választott társat egy idő után újraválasztjuk. Sokszor az újraválasztást megcsalás előzi meg, sokszor párhuzamosan több család fenntartása egymás mellett, vagyis ezen sorozatos monogám kapcsolatok is időközönként poligámok.

 

 

Én akarom eldönteni, hogy hogyan élem az életem – Monogámia vs. poligámia 

 

Vannak kutatások, amik nem azt vizsgálták, hogy az ember monogám vagy poligám, hanem azt, hogy az egyiknek vagy másiknak milyen hatása van az emberre, illetve ezen két nagy csoporton belül milyen egyéb mintázatok léteznek.. Ezzel kapcsolatban egy érdekességre bukkantam egy tudományos cikkben, aminek a főcíme ez volt:

“Poligámia a hosszú élet kulcsa”

… alcíme pedig ez: “Szeretnél tovább élni? Szerezz egy második feleséget.”

 

A cím alapja, hogy Virpi Lummaa, a Sheffield Egyetem ökológusa kutatásai azt mutatják, hogy a poligám kultúrákból származó férfiak hosszabb ideig élnek, mint a monogámból származóak. 140 országban, eltérő gazdasági-társadalmi körülmények között élő embereket vizsgáltak, aholis a poligám 60 évesnél idősebb emberek átlagosan 12%-kal hosszabb ideig éltek mint a monogámok.

A kutatások megállapították, hogy a poligám férfiak a 60-as, 70-es és még a 80-as éveikben is meg tudnak újjúlni/fiatalodni (új feleség, őj kapcsolatok, őj gyerekek), és Lummaa szerint ez magyarázhatja hosszú életkorukat.

 

A kutatás célja -hangsúlyozta Lummaa-, nem az, hogy eldöntsék, az ember poligám vagy monogám, hanem hogy megtalálják a házassági minták többféle módját, ugyanis ez kultúránként, országonként, társadalmanként, vallásonként, stb eltérő.

 

Bár az életterünk születésünktől fogva alapvetően meghatározhatja, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnünk, a minták ismeretében (hogy melyik minta milyen előnyöket vagy hátrányokat jelenthet számunkra) szabadon dönthetünk arról, hogy melyik minta szerint éljük életünket.

 

Amerikai kutatók szerint napjainkban már egyre több ember beszél nyíltan a kapcsolataikról. Az emberek ezért tudatosan tudnak olyan kapcsolati modellt választani, ami nekik a leginkább megfelel, ami a legjobban illik életmódjukhoz vagy belső igényeikhez.

 

Tanulság: a poligámia arra készteti az embert, hogy szabadabban választhasson olyan életformák között, amikben nagyobb valószínűséggel találja meg a saját belső igényeinek megfelelőt. A poligám élet arra készteti, hogy folyamatosan megújuljon, ezáltal jobban odafigyelve önmagára hosszabb életet élhet.

 

 

Mit tegyünk? Küldjük a párunkat kufircolni?

 

Természetesen nem erről van szó, vagy lehet, hogy mégis, de nem ennyire egyszerű a dolog. Alapvetően az együtt élő pároknak külön-külön is meg kell ismerniük önmagukat, saját belső vágyaikat. Ehhez információra és tapasztalásokra van szükség, ami azt jelenti, hogy nyitni kell a világ felé, meg kell ismerni a lehetőségeket, fel kell mérni adott dolgok előnyeit, hátrányait és vizsgálni kell belső vágyaink erősségét adott dolgok iránt.

Ezután jöhet az őszinteség a párunkkal. El kell mondanunk, hogy mit szeretnénk. Szerencsés esetben a párunk meghallgatja (üvöltözés vagy kiborulás nélkül) és elfogadja azt, még szerencsésebb esetben partner lesz a megvalósításában akkor is, ha nem ő a 100%-os szereplője vágyott életünknek.

 

Persze az életben nem ennyire egyszerű. Amikor párt választunk, többnyire szexuális vágyainktól vagy anyagi irányultságunktól vezérelve tesszük azt. Az ilyen párválasztások eredménye, hogy önmagunk ismerete hiányában nagy valószínűséggel a párunk sem az az ember lesz, aki a belső szükségleteinket maradéktalanul megérti és támogatja, így egyre több lesz az elnyomott vágy, ami frusztrációt, stresszt okoz. A kibeszéletlen dolgok azt eredményezik, hogy a szenvedő fél (bár sokszor az ilyen kapcsolatokban mindkét fél az, csak másképp) kifelé tekintget, máshol keresi a megoldást. Sokszor aztán meg is találja és ott van vége a kapcsolatnak.

 

Mit javasol a szakértő? 


Kurt Tepperwein -aki 20 éve a Nemzetközi Tudományos Akadémia előadója és számos nemzetközileg sikeres könyv szerzője- “Itt és most élj” című könyvében az alábbi tanácsod adja a boldog élethez:

 

„Ha nem boldogít, engedd el!”


Ne ragaszkodjunk tudatlanul azokhoz a régi gondolatokhoz és gondolatmintákhoz, amelyek már nem méltók hozzánk, mert elrabolják tőlünk azt, ami az egészség mellett a legfontosabb: a saját magunkra és a mostra szánt időt!

 

Gyakorlat:


  1. Gondold át, hogy milyen előnnyel járna számodra, ha elengednéd a …..
  2. Gondold át, hogy mikhez ragaszkodsz, és az milyen hátrányokat jelent a számodra.
  3. Jegyezd fel, hogy mik azok a külső dolgok, amelyektől meg szeretnél szabadulni. Árverezd el a neten azokat a dolgokat, amikre már nincs szükséged és szelektáld a kapcsolataidat is!

 

Beszélj meg mindent a társaddal, őszintén. Ha a pároddal úgy tudsz mindent megbeszélni, hogy közben gondolkodnod sem kell (nem kell órákat agyalnod azon, vajon hogyan is add elő, amit szeretnél), akkor szerencsés helyzetben vagy, a párod a barátod is, és ezután is ugyanúgy fog szeretni, mint előtte.

 

Egy idézet Kurt-tól: „A szeretet az a képesség, hogy ugyanabban a térben tudunk tartózkodni egy másfajta energiával!”

 

Kurt szerint ha beszélgetünk, általában elbeszélünk egymás mellett, hiszen mindenki saját gondolatfilmjének rabja, amelyből, a beszélgetés során, foszlányokat aggat a másikra.

Valódi találkozásra csak itt és most kerülhet sor – akkor, ha időt és teret ajándékozunk egymásnak, és nem véleményekkel, bizonygatással, előítéletekkel, elvárásokkal, kivetítésekkel és gondolatokkal tömjük a másikat.

 

Légy őszinte és cselekedj! Az idő megy és vannak dolgok az életben, amiket nem lehet bármely korszakunkban megélni.

 

 

Belső szakítás és szolgálat

 

Idézet Kurttól: “Belső szakításra akkor kerül sor, ha valaki végképp feladja, hogy megértesse magát a partnerével, és nem képes boldogulni azokkal az elképzelésekkel és lelki terhekkel, amelyeket a másik cipel. Aki előre tudja, hogy veszekedéshez vezet, ha kimondja, amit érez és gondol, és ezért inkább összeszorítja a fogát – belsőleg már szakított is a párjával. Bizonyos szempontból szolgálatot teljesít, főleg akkor, ha meghatározott okok miatt (közös tulajdon, házasság, gyerekek, félelem az egyedülléttől stb.) nem meri megszakítani a kapcsolatot.”

 

Csak itt és most élhetsz! A boldogság kulcsa nem a körülményekben rejlik, hanem a hozzáállásodban és, hogy a hozzáállásod megváltoztatása meg fogja változtatni a körülményeidet is.

Amit csak lehet, valósíts meg az életben. Ismerd fel a teljességet, és éld úgy az életed, hogy kiélvezed minden pillanatát. Szakíts elég időt magadra, az álmaidra, vágyaidra!

 

… és végezetül egy érdekesség:

Bronnie Ware magyarul is megjelent “Életkönyv – Öt dolog, amit leggyakrabban megbánunk halálos ágyunkon” című könyve erősen elgondolkodtató. Az író éveken át hospice-nővérként szolgált haldoklók mellett. Betegei életének fontos szereplőjévé vált, az ő életének pedig meghatározó tapasztalatai lettek a betegeivel folytatott beszélgetései és a mellettük töltött hónapok.  Könyvében (és blogján is) arról írt, hogy mit bánnak meg leggyakrabban halálos ágyukon a betegek. A „The Top Five Regrets of the Dying” c. bejegyzés bejárta a világot.

 

Íme az öt dolog, amit az emberek leggyakrabban megbánnak a halálos ágyukon:

  1. Bárcsak lett volna bátorságom hűen élni önmagamhoz, ahelyett hogy mások elvárásainak akartam volna megfelelni
  2. Bárcsak ne dolgoztam volna annyit
  3. Bárcsak lett volna bátorságom kifejezni az érzéseimet
  4. Bárcsak tartottam volna a kapcsolatot a barátaimmal
  5. Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldog legyek

 

 

Jó tanács: ha párkapcsolatban élsz, légy nyitott a párod igényeire, legyen az bármi. Ne ítélkezz mások igényei felett és ne erőltesd rá párodra saját elképzeléseidet, akaratod vagy életviteled. A szabályokat ti alakítjátok ki annak megfelelően, ahogy nektek a leginkább megfelelő. Törődj a saját igényeiddel, vágyaiddal, mert egy életed van! Itt és most kell élned! Ha nem érzed jól magad a bőrödben, változtass!

 

Zárszó: Addig senkit sem tudsz boldoggá tenni, amíg magad nem vagy boldog!

A boldogságod kulcsa Te magad vagy!


Forrás , Poligámia vagy monogámia – avagy  miként élhetünk boldog életet? szex negyven felett

(Hozzáférés:2020.04.04.) 

2020/04/04 Szerző: System Olvasva: 574 0

Legfrissebb bejegyzések

Legfrissebb bejegyzések